Munkavállalót, tanulót csak egészségének és fizikai fejlettségének megfelelő munkával és megfelelő munkakörülmények között szabad foglalkoztatni. Ha a dolgozónak, tanulónak olyan betegsége vagy fogyatékossága van, amely a munkaköre ellátásakor saját magára vagy környezetére külön veszélyt (sérülés, fertőzés) jelent, a foglalkozást meg kell tiltani, illetve az orvosi vizsgálat eredményétől függően fel kell függeszteni.
Az emberi szervezet egészségi állapota az azonos korúak között is eltérő. Ez az eltérés és a különböző munkakörökkel együtt járó ártalmak és veszélyek indokolják, hogy a dolgozók (tanulók) munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton vegyenek részt.
A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat célja, hogy az orvos egészségügyi szempontból elbírálja, alkalmas-e a tanuló, a munkavállaló az adott pályára, illetve a munkakör betöltésére egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül. Például egy magas vér- nyomásos egyén gyakran szédülhet, ezért magasban végzendő munkára nem osztható be, vagy – ha beteg, testi fogyatékos a pályaválasztó, a munkára jelentkező – nem idézhet-e elő saját magának vagy munkatársainak baleseti veszélyt, illetve, ha megváltozott munkaképességű egyénről van szó, akkor milyen munkakörben, milyen feltételek mellett foglalkoztatható.
Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie mindenkinek, aki pályát, munkakört választ. Ez a szabály a tanulókra is vonatkozik, amikor szakmát választanak. Ezt a vizsgálatot a munkaviszony, vagy tanulói jogviszony megkezdése előtt kell megejteni. Az orvosi vizsgálatra az iskola, illetve a munkáltató köteles elküldeni a továbbtanulót, illetve a dolgozót, megjelölve, hogy milyen szakmát kíván tanulni, illetve milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni.
A vizsgálaton a dolgozó/tanuló köteles megjelenni. Az orvos elbírálja, hogy egészségügyi szempontból alkalmas-e a jelentkező.
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a munkaviszony fennállása alatt azokban a munkakörökben dolgozóknak, akiket a munkahelyen különböző munkahelyi ártalom érhet. Az orvosi vizsgálatra való küldés a munkáltató feladata, a dolgozó kötelessége azon részt venni. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat gyakorisága függ:
A 18. életévüket be nem töltött dolgozóknak a munkakörülményektől függetlenül is évente kell időszakos orvosi vizsgálaton részt venniük.
Azokon a munkahelyeken dolgozóknak, ahol egészségi ártalom veszélye áll fenn, az ártalom egészségkárosító hatásának mértékétől függő gyakorisággal kell vizsgálaton részt venniük. A gyakoriságot rendelet határozza meg.
Fiatalkorú és terhes nő egészségre ártalmas munkakörben nem foglalkoztatható.
Az időszakos orvosi vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi alkalmazott (az orvos) „alkalmas” vagy „ideiglenesen alkalmas” minősítést adhat a betöltendő munkakörre a vizsgálaton részt vevő dolgozónak. Ezt az orvosi minősítést a munkáltató köteles figyelembe venni.
A vállalaton belüli más munkakörbe való áthelyezés esetében – még ha csak ideiglenes is az áthelyezés – az orvosi alkalmassági vizsgálat elrendelése kötelező.
Közegészségügyi, járványügyi érdekből végzendő vizsgálatokon olyan munkakörök betöltéséhez kell részt venni, ahol a dolgozó, ha nem egészséges, esetleg lappangó, rejtett fertőző betegséget hordoz a szervezetében, akaratán és tudtán kívül megfertőzhet másokat. Ilyen munkakörök például a gyógyító-megelőző intézményekben az újszülöttek, koraszülött csecsemők és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör, a bölcsődékben, óvodákban dolgozók munkakörei, az élelmezés, vendéglátás területén dolgozók, akik élelmiszerrel kerülnek kapcsolatba akár feldolgozás, akár továbbdolgozás, csomagolás vagy felszolgálás területén.